szerda, február 25, 2009

új idők, új szelei...

na semmi nagy változás és nem is a tavaszról szeretnék írni, ami azért ha lassan is de közeleg. Amit mi sem mutat jobban, minthogy havas a kertünk, de hetedhét ágra süt a nap és nagyon fini melegen, kedvem lenne kiülni a teraszra. Meg is tenném, ha nem kéne szétszedni a kupacokba rakott és fóliával letakart székeket, amiket nyilván nem fogok, ezért csak innen bentről csodálom.

Az új idő, nem más minthogy a nagyobbik fiam szeptembertől iskolás lesz. Komolyan el sem hiszen, hogy így elrepült az idő, nem is volt olyan rég, hogy megszületett.:o)

Ma pedig leadtuk az általános iskolába a jelentkezést és beírattam az előkészítőbe. Ez még nem a felvételi, az majd később lesz, de nagyon remélem hogy a felvételit is itt fogom beadni. Valahogy olyan furcsa volt hogy iskolába viszem, hiszen olyan kicsi még, törékeny és érzékeny és a viselkedése néha abszolút ovis(hiszen az is:o)). El sem tudom képzelni, hogy 6hónap múlva iskolatáskával a vállán fog bemenni azon az ajtón és tanárnénik fognak vele foglalkozni. A képességeivel abszolút tisztában vagyok, biztos vagyok benne hogy azzal nem lesz baj, inkább a közösségbe illeszkedéstől félek. Ezért aztán sokat remélek az előkészítőtől, meglátjuk.

Szóval mostantól már aktívan az életünkbe kerül az iskola, hetente egy alkalommal lesz az előkészítő, így szép lassan ismerkedik meg majd Bence az iskolával, a tanárokkal és én is.

A furcsa az, hogy én nem szeretem a változást, Bence sem, most mégis olyan bizakodóan kíváncsi vagyok és Bence is nagyon érdeklődő. Én nagyon szerettem az általános iskolámat, az osztálytársaimat, a mai napig emlékszem legtöbbjükre. Olyanokra is, akikkel nem jártuk végig a 8 osztályt, mert elköltöztek. Sok emlékem fűz az iskolához is, szerelmek, barátok, első nagy Ő, tanárok és milyen vicces szavazni is oda szoktam járni, mert lakcím szerint oda tartozom.:o) Ha csak fele ennyire fogja Bence ezt az iskolát szeretni már nyugodt leszek.

6 megjegyzés:

Anice kötős blogja írta...

Teljesen megértem,hogyan érzel. 6 hónap alatt tiszta nagyfiú lesz a gyermekedből.
Én ráadásul ott is tanítottam,ahová jártam-munkába menet mindig azon filóztam, hogy "sohase fogok felnőni és kijárni az iskolát"

Timici írta...

Anice, tudom, hogy fél év még sok idő, csak elképzelni nehéz még.:o)
Ahova én jártam az egy régi suli és volt olyan osztálytársam akinek a szülei is odajártak már és a tanítónéni onnan ismerte, hogy xy gyereke:D de amit Te írsz az is helyes egy helyzet:o)))

Szentpyr írta...

nagy dolog:)! drukkolok nektek!

claudius írta...

Nem egyszerű a dolog, de belerázódtok majd :) Én idén már másodszor állok ez előtt... de még mindig ugyanolyan nehéz elengedni...

majonez írta...

Egy újabb nagy lépés! Én még emlékszem milyen volt, amikor először léptem át az iskolakaput, szóval a gyerekeknek is nagy mérföldkő. De persze, hogy nem lesz gond és még messze van, addig még lehet rá készülni lélekben.

Timici írta...

Rita, köszönöm a drukkot:o)
Klaudia,köszi, és "örömmel" hallom hogy másodszorra sem egyszerű:o)
Ági,igen még az a szerencse hogy addig még van idő, csak most hirtelen olyan valóságszerű lett.