csütörtök, december 09, 2010

a másik rettegett vizsgálat

holnap vár rám.:( Terheléses vércukor vizsgálat.:P

Egyrészt nem szeretem a vele járó macerát(2szer is kell menni vérvételre) a másik gondom a szörnyű íze és hogy a 2.vérvételig semmit sem ehetek, márpedig én reggeli nélkül nem bírok élni.
A harmadik pedig az, hogyha magas lesz az érték kezdhetek diétázni.:(
Bencével terhességi diabéteszem volt, diéta ezerrel, csak néztem a mandarint és a karácsonyi sütiket.:(
Balázzsal valamilyen csoda folytán megúsztam a dolgot.:o)
Jó lenne most is kihagyni.;o)
A súlyom eddig 6kg-val nőtt, ami így a 6.hónapban talán nem olyan rossz, bár jó lenne kevesebb az össz súlyomat illetően.(sóhaj) Szóval ha vmi előnyöm származna a diétából az a kevesebb súlynövekedés, mert anno Bencével szülésig csak 6kg-t híztam.
No azon már túl vagyok, úgyhogy erről nem is álmodom...

Amúgy jól vagyok, vagyunk, bár ma már elkezdett fájni a torkom.:/
Bence ugyanis kedd óta itthon van, köhög és folyik az orra és persze én vagyok vele, úgyhogy csak idő kérdése volt, hogy mikor ragasztja át rám.:(

A család másik fele még tünetmentes, ami az időjárást elnézve nem biztos, hogy így is marad.:/ Nem mondom hogy örülnék ha zord hideg lenne, de ez az egyszer 12fok egyszer minusz igazán nem jó senkinek, csak a bacik tenyésznek vígan.:( Kimenni sem lehet, mert folyton esik vmi, az összezártság meg csak tovább fokozza a megbetegedés esélyét.

Szeretném ha már tavasz lenne...minden szempontból.:o)

2 megjegyzés:

borsoo írta...

Sok erőt holnapra, de vígasztaljon, hogy túl leszel rajta és remélem nem lesz magas az érték. És azt is, hogy nem lesztek mind betegek!!! Próbálj örülni a pocaknak, bár tudom bagoly mondja, de nekem az utolsó tervezettnél ez sokat segített...és bárcsak lenne megint pocak

Timici írta...

Orsi, köszi:o) túl vagyok rajta, hétfőre az eredmény is meglesz...:S
Mára már Balázs is köhög:(, szóval alakul a helyzet:(.
Pocaknak nagyon örülök, szeretem ahogy mocorog és jó érzés pocakosnak lenni, várni a babát.:o) Néha úgy érzem jó lenne még egy babuci, de persze érzem azt is, hogy nem fog menni, csak nehéz elfogadni, hogy ő lesz az utolsó kisbabám.
Ha szeretnél babát, én drukkolok;o)